Leírás
A Kosztolányi prózai munkásságát ismerő olvasó előtt nem titok, milyen nagy hangsúlyt kap szövegeiben a névválasztás és a nevekre való reflektálás. A kötet ennek fényében Kosztolányi írói névadásával foglalkozik, a szerző regényeiben és novelláiban előforduló nevekre, főként a személynevekre és kisebb számban a helynevekre koncentrál. Olyan kiindulópontot és munkamódszert alakít ki és mutat be, amely a tulajdonnév egyetemes jellegzetességei felől közelít a szépirodalmi művek felé. A munka így a Kosztolányi névhasználatára vonatkozó eredményeken túlmutat, az írói névadás vizsgálatának új lehetőségeit nyitja meg.
Absztrakt
A kötet Kosztolányi Dezső írói névadásához újszerű, de univerzálisnak mondható szempontok mentén közelít, amelyek általános jellegükből adódóan alkalmasak lehetnek más írói életművek tanulmányozására is. A vizsgálati szempontok a tulajdonnév egyetemes jellegzetességei felől tekintenek a szépirodalmi művekre, és a névhasználat természetes létmódját megfigyelve világítanak rá az írói névadás jellegzetességeire.
A poliszémia kapcsán a kötet az Édes Anna név által a regényben megvalósuló jelentéshálózatot mutatja be, valamint hasonló, közszói jelentéssel bíró, de kisebb hatókörű neveket tárgyal (pl. Patikárius Jancsi). Ezzel is összefüggésben hozható a nevek alapvető tulajdonsága, az intertextuális, pontosabban a tulajdonnév interkontextuális jellege. Írói névadási stratégiák azonosításán túl a kötet egy kérdőíves vizsgálat eredményeit ismerteti, melyben kifejezetten az olvasói asszociációkra összpontosít. A szűkebben értett névtani meglátásokat olyan további szempontok árnyalják, mint a névtelenség vagy a megszólítások és az említések pragmatikai vizsgálata.
A szövegek terjedelme miatt a névhasználatban is megállapíthatók műfajfüggő jellegzetességek, de számos olyan írói névadásbeli megoldás is, amely a teljes írói életműre jellemző. A változatos, egymással mégis összefüggő szempontok együttese alapvetően névtani perspektívából helyezi új megvilágításba Kosztolányi prózáját, de az egyes fejezetek eredményei önmagukban a jelentéstan, az irodalomtudomány vagy a pragmatika számára is hasznosíthatók.
Abstract
This volume approaches the name giving tendencies and strategies of Dezső Kosztolányi from novel yet universal perspectives, which, due to their general nature, may also be suitable for studying the works of other authors. The analytical perspectives examine works of fiction through the universal characteristics of proper names and, by observing the natural patterns of name usage, shed light on the distinctive features of the author’s naming conventions.
With regard to polysemy, the volume presents the network of meanings embodied by the name Édes Anna in the novel, and discusses similar names that have common-language meanings but a narrower scope (e.g., Patikárius Jancsi). This is also related to a fundamental characteristic of names: their intertextual—or, more precisely, their intercontextual—nature. Beyond identifying the author’s name giving strategies, the volume presents the results of a questionnaire-based survey that focuses specifically on readers’ associations. These narrowly defined onomastic insights are nuanced by additional considerations, such as anonymity and the pragmatic analysis of forms of address and references.
Given the length of the texts, genre-specific characteristics can be identified in the use of names, but there are also numerous name giving conventions employed by the author that are characteristic of his entire body of work. This combination of diverse yet interconnected perspectives sheds new light on Kosztolányi’s prose primarily from an onomastic perspective, but the findings of the individual chapters can also be applied independently to semantics, literary studies, or pragmatics.
Kapcsolódó könyvek
A nyelvi tanácsadás nemzetközi és hazai gyakorlatai
Ludányi Zsófia • 2026
Nyelvi piknik
Szabó Gergely • 2025
Demonstratívumok
Dömötör Éva • 2024
