Varga Mónika

Varga Mónika szakterülete a grammatikai és pragmatikai variációk vizsgálata (újabban főként a beszélői viszonyulás, például a bizonyosság, az intenzitás és a homályosság kifejezőeszközei), különös tekintettel a 16–18. századi szövegtípusokra. Doktori disszertációját, melyben a boszorkányperek szöveggrammatikai és pragmatika sajátosságait elemezte, 2019 decemberében védte meg. E téma részét bővítette ki és publikálta a SZIF gondozásában. Továbbra is foglalkozik boszorkányperekkel, elsősorban a jegyzőkönyvek területi és társadalmi beágyazottságával. Jelenleg a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa.