Konferenciák 

Szakmai beszámoló
2018

A Szépirodalmi Figyelő a pécsi Képregénytudományi Kutatóközpont és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetnek támogatásával rendezte meg 2018. május 18 – 19-én Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban III. címmel az NKA által támogatott képregényt tematizáló konferenciáját. A konferenciára Kolozsvárott az Agape Hotel Hirschler konferenciatermében és BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetében került sor.
Első nap Dunai Tamás Az amerikai és a francia-belga mainstream szerzői képregények új trendjei címmel tartott előadást, majd Maksa Gyula a képregény és a városi felületek kölcsönös használhatóságáról beszélt („Genf, a képregényváros”). Ezt követte Sata Lehel Metodikai csavarok – A képregény mint citátumok remediációja. Egy funkcionális-retorikai megközelítés című elődása, majd Demus Zsófia A Mozgó Világ fotóképregényei című prezentációja. Szép Eszter Katie Green önéletrajzi képregényéről értekezett előadásában (Az abúzus súlya: Figurális és absztrakt elemek Katie Green Lighter than My Shadow (2013) című képregényében.) Vincze Ferenc Jellem és helyzetkomikum a 19. századi karikatúrákban című előadásában román és magyar folyóiratokban vizsgálta a 19. századi karikatúrákat, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a régióban a képregény kialakulásához. Ezt követően Gondos Emőke a 2017-ben indult és 2018-ban megszűnt Fantomatika erdélyi képregénylap olvasóközönségének összetettségéről beszélt szociológiai szempontok alapján. (Menekülés, életérzés, nosztalgia – A Fantomatika képregény). Az első nap Oravecz Gergely képregényalkotó workshopjával zárult.
Második nap elsőként Bacsadi Zsófia „A golyóálló bőr mit sem ér a gyásszal szemben” – Jessica Jones és a trauma nyelve című előadását hallhatta a közönség. Majd Hevér Kinga Szilvia A fokalitás kérdése a Marvel képregényekben és az adaptációkban című előadása következet. Ezután Katona József Segít-e a képregény a storyboard kidolgozásánál? című elődása következett, melyben a képregény a forgatókönyvírás során való alkalmazhatóságáról hallhatott a közönség. Trippó Sándor A kortárs németországi képregénykutatás irányzatai és intézményei című előadása bemutatta a német képregénykultúra alakulását. A szekció végén Sári Orsolya Egy Kádár-kori adaptációs képregényről: A tizennégy karátos autóról című előadásával zárult a konferencia.
A tavalyi konferencia célkitűzése megvalósult, a Pécsi Tudományegyetem után ismét a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt a Szépirodalmi Figyelő partnere a szervezésben. Emellett a tavalyi konferencián megfogalmazódott kutatási terv, hogy a résztvevő kutatók különböző egyetemeinek részvételével egy önállóan működő kutatócsoport létrejöjjön megvalósult, hiszen az idén a kolozsvári egyetem mellett a pécsi Képregénytudományi Kutatóközpont volt a folyóirat segítője a rendezvény megszervezésében.

Szakmai beszámoló
2017

Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban II.

A Szépirodalmi Figyelő a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének támogatásával rendezte meg 2017. május 5 – 6-án Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban II. címmel az NKA által támogatott képregényt tematizáló konferenciáját. A konferenciára Pécsett a PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén került sor. A folyóirat és intézmény másodjára szervez közösen ilyen típusú konferenciát, mely az előzőhöz képest a szakemberek még szélesebb körét tudta elhívni a rendezvényre.
Első nap Dunai Tamás Narratív komplexitás a képregényekben címmel tartott előadást a médium narratív sajátosságairól, majd Vincze Ferenc a képregények színezésének narratív jelentőségéről beszélt (A szín és színkezelés mint narratívaalakító funkció). Szép Eszter A képregény Kongóban címmel bemutatta az egyik legújabb magyar graphic novel jelentőségét, a képregény posztkoloniális értelmezését helyezve előtérbe. Ezt követően Vass Norbert Csordás Dániel munkái kapcsán a képregényben megjelenített zeneiségről tartott előadást (Őrületes dallamtapadás), majd Csató Csenge A japán alternatív képregény című előadásában bemutatta a japán manga variációit és ezek hatását a magyar képregényekre. A harmadik szekció előadásainak sorát Maksa Gyula nyitotta, aki átfogó és rendkívül alapos előadásában a magyar képregény elmúlt húsz évének eredményeit és tendenciáit foglalta össze, és a kutatás lehetséges irányait is felvázolta (Elvégzendő feladatik és ígéretes lehetőségek). Ezt követte Komornik Eszter előadása, aki a képregénypiac szempontjából tért ki az ismeretterjesztő képregények hasznára és használhatóságára (Asztalfióktól a megbízásig), majd Demus Zsófia következett, aki a képregény-kritika elméleti és gyakorlati szükségességéről tartott előadást (Képregény-kritika Magyarországon). Második nap az első szekciót Kertész Sándor Print vs. webcomic előadása nyitotta, melyben az előadó a digitális megjelenések előnyét és kárát problematizálta, majd Pogány Dániel következett, aki Történet és játékmenet című prezentációjában a képregény és a videojátékok narratív sajátosságaival foglalkozott. Az utolsó szekcióban Orbán Katalin előadása a dokumentum szerepét tematizálta a képregényben (A valóság tanúja?), mind műfaj, mind megjelenítés szempontjából, majd Thuróczy Gergely Élclapok mostohagyermeke című előadásában a magyar képregény kezdeteiről és kiemelkedő alakjáról, Jankó Jánosról értekezett. Végezetül Karácsonyi Zsolt előadása következett, aki A romániai képregény magyar nagyasszonya – Rusz Lívia című prezentációjában a magyar és román képregény közös tendenciáit is bemutatta.
Az elméleti előadások mellett sor került a Szépirodalmi Figyelő, a PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék szervezésében az Asztalfióktól a megbízásig című képregényes kiállítás felállítására és megnyitójára. A kiállítás 8 kortárs magyar művész – köztük Németh Gyula, Cserkuti Dávid vagy Fritz Zoltán – képregényét mutatta be. A kiállítás kurátora Komornik Eszter volt. A kiállítást Maksa Gyula, a PTE BTK egyetemi adjunktusa nyitotta meg.
A rendezvény eredményessége egyfelől abban mérhető, hogy sikerült összehozni a ma magyar nyelvterületen szakmailag kiemelkedő módon képregénnyel foglalkozók jelentős részét, másfelől, hogy számos közreműködésre és további együttműködésre vonatkozó terv született a rendezvény végén lezajlott stratégiai megbeszélésen.